Milyen iratok érzékenyek?
Gyakorlatilag minden, ami egy beazonosítható személyhez köthető. A leggyakoribbak: munkavállalói akták, önéletrajzok, bérjegyzékek, TB- és adóügyi papírok, ügyféllisták és -szerződések, valamint a számlák, amelyeken név és cím szerepel. Ezeket nemcsak megőrizni kell egy ideig, hanem úgy is, hogy illetéktelen ne férjen hozzájuk — sem az irodában, sem a külső tárolóban.
Mit jelent ez a fizikai tárolásnál?
A GDPR egyik alapelve, hogy az adatokhoz csak az férjen hozzá, akinek tényleg szüksége van rá. Papírnál ez a gyakorlatban zárható tárolót, korlátozott és követhető hozzáférést, valamint védett, megfigyelt környezetet jelent. Ha tudod, ki és mikor jutott be az iratokhoz, és a tárolót nem éri se víz, se illetéktelen kéz, már sokat tettél a megfelelésért. A cél, hogy az archívum ne egy nyitott raktár sarkában porosodjon, ahol bárki belenézhet.
Hogyan tárold biztonságosan?
Néhány gyakorlati alapelv: tartsd zárható egységben az iratokat, és korlátozd, kinél van kulcs vagy hozzáférés; vezess egyszerű nyilvántartást arról, mi hol van és ki fér hozzá; és válassz olyan helyet, amely fizikailag is védett — kerítés, kamera, ellenőrzött bejárat. Egy külső raktárkonténer ezeket jól tudja: a konténert a saját lakatoddal zárod, így a kulcs nálatok marad, a telephely pedig őrzött és kamerázott.
Meddig kell megőrizni?
A megőrzési idő irattípusonként eltér — a számviteli bizonylatokra például több éves kötelezettség vonatkozik, a munkaügyi iratok egy része pedig ennél is tovább releváns. A lényeg GDPR-szempontból kettős: ameddig jogszabály előírja, addig meg kell őrizni, utána viszont biztonságosan meg is kell semmisíteni. Erről külön cikkben írunk részletesen a tudástárban.